A 13. században, a Rába feletti dombtetőn épült a falu első temploma, mely a Gatal-nemzetség által birtokolt Lugos-patak völgyében élők plébánia egyháza volt. A Szent Márton tiszteletére szentelt templom a mai temető területén állt, köré szerveződött a falu. A törökök 1588-ban elpusztították a Lugos-völgy falvait, köztük az egykori templomot is. Harangjait ellopták. Köveit 1654-ben Csány Bernát elhordatta az őriszentpéteri templomerőd javításához. Egy fennmaradt régészeti lelet a művészettörténészek vizsgálata szerint az 1240-es évekből származtatható, és a jáki építőműhellyel kapcsolatba hozható. Az „Agnus Dei”-t (Isten bárányát) ábrázoló kaputimpanon fellelhető a mai templom karzata alatt.

Az utolsó maradványokat a 18. században, báró Sigray József beépíttette az egykori ivánci templomba.

Az új templom építéséről 1887-re és 1905-re is találunk adatokat. A falu déli végén épült barokk stílusú templom főoltárképén az amiens-i jelenet látható, amelyen a 18. századi katonai viseletbe öltözött Márton a lován ülve megosztja köpenyét egy koldussal.

Az oltár jobb és bal oldalán Szent Péter és Szent Pál szobrait helyezték el, melyeket 1994-ben restauráltak.